Két kedvenc, igencsak vicces kedélyű készítőnk most két kérdésre válaszolt az évad első részével kapcsolatban...

Kérdés: Voltak írói nehézségek az első résszel kapcsolatban?

Hart Hanson: Én először írtam együtt forgatókönyvet Stephen Nathannel, és egy kész rémálom volt.

Stephen Nathan: Ez egyáltalán nem igaz!

Hart Hanson: Miért, írtunk már együtt?

Stephen Nathan: Igen, egy párszor...

Hart Hanson: Közösködtünk, az egy dolog, de írtunk már úgy, mint "Hart & Stephen"? Nem emlékszem ilyesmire...

Stephen Nathan: Pedig de. Szörnyű, mennyire elfelejti az ilyesmit az ember.

Hart Hanson: Valójában csak viccelődöm, mert én vagyok az, aki nem igazán jó társíró. Folyton bénázok benne, de Stephennel nagyon nagyon jól megy, mert mindenen átrágjuk magunkat, és csak dobáljuk egymás közt oda-vissza, oda-vissza.

Komolyra fordítva a szót, nagyon sok mindent kellett kiokoskodnunk. Először is azt, hogy mennyi ideig lesz Brennan szökésben, és azt hiszem, közel tíz percig csak erről tárgyaltunk. A műsor célja tulajdonképpen mind számunkra, mind a közönségnek nagyrészt az, hogy Booth és Brennan együtt legyenek; tehát mindenképpen jó ötlet, ha úgy kezdünk egy évadot, hogy bizonyos ideig távol vannak egymástól. A közönség pedig úgy reagál: "Ugyan már, úgyis tudjuk, hogy megint összejönnek. Mi tart ennyi ideig?"

Aztán elég soká beszéltünk arról, hogy mi történik, mikor újra láthatják egymást, és mi lesz a következménye a három hónapos kényszerszünetnek közöttük. Stephen, emlékszel, honnan jött az ötlet, hogy Brennan segítsen Pelant első gyilkosságának megoldásában?

Stephen Nathan: Ebben az esetben elég nehéz volt olyas valamit összerakni, ami legalább hasonlít egy tipkus BONES epizódra, azaz hogy találnak egy hullát, megtalálják a gyilkost, mert ebbe még be kellett illeszteni Brennan visszatérését is. Az egyetlen módnak az tűnt, hogy Brennan találja meg a maradványokat, és ő vonja be Booth-t és a gyakornokokat a nyomozásba. Ezt persze az írók megoldották nekünk, de ez tűnt az egyetlen megoldásnak, hogy Booth és Brennan hamar összekerüljenek ismét.

Hart Hanson: Kapott egy tanácsot az apjától: nézzen utána az első gyilkosságnak. Az az a pont, ahol egy sorozatgyilkos még hibát követ el. És ezzel visszatértünk Pelanthoz.

Stpehen Nathan: Mivel Brennan benne van az ügyben, a többieket is belevonhattuk. És természetesen Booth a nyomozás két lépése közt még gyorsan megtalálja Brennant. És a kis párocskánk ismét együtt van, bár még mindig szöknek, de együtt vannak.

Kérdés: Ha Brennan helyében lennétek, hogyan próbálnátok elkerülni az FBI-t?

Hart Hanson: Én csúnyán elbuknék. Meglépni és szökésben maradni nagyon nehéz... Most, hogy utánajártam, már tudom. Szerintem engem az első alkalommal elkapnának, mikor megállok egy benzinkútnál.

Stephen Nathan: Szerintem túlkomplikálod a dolgot. Én nagyon is jól tudom, mit tennék. Felhívnám az írókat, és megkérdezném, hogy a francba másszak ki ebből.

Hart Hanson: Stephen, mit tennél, ha nem használhatnál bankautomatát, hogy pénzhez juss? És nem használhatod a bankkártyáid sem. Ennyi. Feladnád magad! Feladnád!

Stephen Nathan: Nem, nem. Magok és bogyók. Magok és bogyók, és a parton elalhatok. És még mindig ehetek mókust.

Hart Hanson: Ismerek egy fickót, aki 25 évig dolgozott a rendőrségnek fedett ügynökként, egy lovasrendőr, aki nagyon jó barátom. Amit én tennék, az az, hogy elmegyek hozzá, és remélem, hogy segíteni fog. Ha segít, akkor rendben vagyok, de másként végem. Magammal vinnélek, Stephen, ne aggódj.

Stephen Nathan: Én még mindig az írókat hívnám.

Fordította: Sophie
Forrás: http://www.bonesspoilers.com