Hogyan közölték veled, hogy Wendellnek szembe kell néznie a rákkal?
Igazából egy e-mailt kaptam [a Bones atyjától] Hart [Hanson]-tól néhány héttel az epizód előtt, melyben azt mondta: „Ne ess pánikba!”, és megkaptam a betegséget a következő epizódomra. Jó volt ezt előre tudni azért. Aztán megkaptam a forgatókönyvet, ami gyönyörű volt, és izgatott lettem, amikor megtudtam, hogy az epizódot [a Bones főszereplője] David [Boreanaz] fogja rendezni. Azt hiszem, ez a negyedik epizód, amikor ilyen formán is együtt dolgozom vele, és rendezőként igazán szerethetően teszi a dolgát.
Milyen volt azt a jelenetet forgatni, melyben Booth és Brennan elmondják Wendellnek, milyen betegsége van?
Közös döntés alapján David megkérdezte, mire lenne szükségem a jelenethez és hogyan képzelem el a megvalósítását. És egyikünk sem akarta előre elpróbálni ezt a jelenetet, nagyon csendes volt a forgatása. A stáb nagyszerű, valamennyien együttműködtek és lesték a szereplők minden óhaját, és közösen eldöntöttük, hogy nem akarjuk elpróbálni, nem akarjuk túlzásba vinni, csak a jelenetre akartunk koncentrálni, hogy igaz érzelmek legyenek benne, és csak simán együtt legyünk. Már öt éve együtt dolgozunk, így kulcsfontosságúak ezek a kapcsolatok, egyrészt, mert színészként is törődünk egymással, másrészt karakterszinten is. Nem tudtam előre, Emily [Deschanel] mit fog adni nekem ebben a jelenetben, aztán, amikor láttam, hogy Dr. Brennan sír, az kiütött engem és Wendellt egyaránt. Csodálatos dolog volt ebből táplálkozni. Nem sok munkát vett igénybe a felvétel és a megfelelő reakció megtalálása.
Amikor Brennan sír, mindig azt érzem, a nézők is megtörnek egy kicsit.
Ó, hát igen. Wendell még soha nem látta őt sírni, meg is kérdezte magától, hogy „Mi van?!” Ez olyan volt nekem valahol, mintha Wendell próbált volna erősebb maradni. Azt hiszem, érzelmileg ez nagyon sok volt neki, mármint, ez nyilván megtörténik, de nem hagyhatja el magát. Úgy gondolom, Wendell úgy érzi, ha engedi átadni magát az érzelmeinek, nem lesz képes talpra állni.
Ennek van értelme. Amikor Hart beszélt neked a rákról, azt is említette, hogy Wendell komolyan fontolgatja a kezelés megtagadását?
Nem, a tényleges részleteket csak akkor tudtam meg, amikor megkaptam a forgatókönyvet. Amikor először olvastam, láttam a különböző szakaszokat, ahogy keresztülmegy a bánaton, a tagadáson, a reménykedésen, és ahogy félelembe és haragba menekül. Eljátszani a gondolattal: „Egyszerűen csak le kellene lépnem és olyan dolgokat látni, amiket eddig még nem láttam” – különösen Wendell, aki a pénzügyi gondjai miatt még nem látta a világot. Azt hiszem, ésszerűnek tűnt ez neki. Ahogyan Brennannek is. A világ csodálatos hely, amit Wendellnek látnia kellene.
Azt látjuk az epizódból, hogy Wendell betegségéről csak Booth, Brennan és Cam tud. Mit gondolsz, ez hatással lesz az Angelával, Hodginsszal és a többi gyakornokkal való kapcsolatára?
Nem tudom, de abból kiindulva, milyen barátság van Hodgins és Wendell között, biztos, hogy nagyon nagy dolog lesz ez nekik. De még én is csak találgatok, biztosat egyelőre nem tudok. Remélem, tényleg igazi kihívás lesz ez a barátságuknak, de csak még erősebbé fogja tenni azt.
Ugyanez a helyzet Angelával, akivel a múltban együtt is voltak. És a többi gyakornokkal is, még ha ők keverednek is.
Izgatottan várom már azt is, hogy lássam, hogyan fejlődik Booth és Wendell barátsága, mert ezt még csak most kezdtük kibontani. Amikor ilyesmi történik, az igazi barátok mindig melletted maradnak, és támogatnak, ha kell. Le merem fogadni, hogy Hodgins valóságos kősziklaként fogja Wendellt támogatni.
Stephen Nathan [vezető producer] azt mondta, lesz még szó Wendellről, mielőtt ténylegesen visszatérne a képernyőre. Említették már neked a többiek, hogy fog szóba kerülni?
[Nevet] Nem, még nem, de biztos vagyok benne, hogy kihúzom belőlük a dolgokat a következő epizódomig, nem teszem hozzá a saját ötleteimet, míg nem tudom az igazságot.
Jogos! Van bármi, amit szeretnél megtapasztalni, bejárni ebben az új szálban?
Nagyon bízom az igazságban, hogy ez a betegség igazságosan fog lezárulni. Komolyan azt gondolom, ez egy nagyon jó alkalom a betegségre való figyelemfelhívásra, és nagyon szeretnék meggyőződni arról is, hogy valóban létezik a kegyelmesség is. Nagyon szeretném megmutatni, mennyire nehéz egy ilyen helyzet, és hogy hány millió ember küzd ezzel. Ez a legnagyobb feladatom. Ez volt a legnehezebb dolgom ezzel az epizóddal: rájönni, hogy kezeljem a rákot kellő tisztelettel és kegyelmességgel. Ez a szál most folytatódni fog, nagy ívet fog bejárni, és bízom benne, hogy a kapott sorssal tényleg elérhető lesz a kellő figyelem. Mert szerintem ez tragikus, és mindannyiunk életében van olyan ember, aki szenvedett a rák valamilyen formájában, és ez igazán szívszorító dolog.
Kaptál már ötleteket a visszatérésre, vagy még várod a következő forgatókönyvet?
Még várom a forgatókönyvet. Hamarosan megkapom.
Kaptál esetleg bármi támpontot róla, milyen végkimenetele lesz a dolognak, vagy egyelőre sötétben tapogatózol és várod, melyik oldalára érkezik le az a bizonyos kártyalap?
Azt hiszem, még a többiek is a kártyára várnak. Amikor Hart azt mondta, „Ne aggódj!”, az azt jelentette, „Nem fogsz meghalni ebben az epizódban”. És, hogy „Haldokolni se fogsz ebben a részben”.
Nem is akarom tudni, mert azt hiszem, jobb ez így nekem, hogy nem tudom, milyen irányba fog haladni a dolog, ahogyan nyilván Wendell sem tudja. Azt hiszem, jobb az nekem, ha csak megkapom a forgatókönyvet, és nem feltétlenül tudom, maga az ív milyen lesz. Magyarán: nem tudom, és nem is próbálom megkapni rá a választ.
Ez teljesen érthető, különösen úgy, hogy számos más szerepen is dolgozol.
Főként borzalmas rosszfiúkon. Wendell szerepe mindig is amolyan béke szigete volt számomra, és most már ő sem olyan boldog többé. De izgalmas, hogy folyamatosan visszatér [a sorozatba], egy ilyen csodálatos stábba. Csodálatos producerek, rendezők és írók. Mindig egy fantasztikus helyre térhetek vissza, és most, hogy kaptam ezt a szálat, még izgalmas is.
Számunkra az a legcsodásabb élmény, amikor a színész nem tudja, mi lesz a következő lépés. Élvezem a tényt, hogy nem tudom, merre tart Wendell, mi több, sokszor a többiek sem tudják biztosan, mi fog történni a karakterekkel.
Úgy érzem, Twitteren rengeteg visszajelzést fogsz kapni most, nyilván sokakat felzaklatott, amin keresztül mész.
Igen. Még az epizód nézése közben sem tudod, mi lesz a végkifejlet. Ez aztán olyasfajta irányba tereli a dolgokat, hogy esetleg kiszállok, hogy Wendell is eltűnik. Csodálatos volt az utolsó jelenet, amikor Wendell azt választotta, hogy nem adja fel, és nem szabad elfelejteni, hogy vannak, akik győztesen jöttek ki ebből a harcból.
Sok minden lehetséges – főleg, hogy ez még csak a jéghegy csúcsa és az első rész volt -, de Wendell említi, hogy az apja rákban halt meg, és azt hiszem, ez nagyon fontos lesz a karakter szempontjából. Az, hogy szoros kapcsolatban voltál apáddal, aki ugyanabban a betegségben halt meg, mint amivel most te magad is küzdesz, komolyan azt gondolom, hogy olyan szempont, ami miatt könnyebben feladod harc nélkül. Ez igazságtalanság az apámra nézve, igazságtalanság mindenki másra nézve is, ahogy az összes barátomra és szerettemre egyaránt.
Légy őszinte… Téged is megérintett ez az epizód? Mit remélsz, milyen új fejezet következik eztán Wendell életében?
Fordította: Queen of the Lab
Forrás: Give Me My Remote
Akarom, hogy túlélje! *-* Nagyon jó rész volt! QOTL Fantasztikus vagy. Köszönjük a fordítást.