47/21. jelenet
Clark: Üdv mindenkinek! Igazán elégedettek vagyunk, hogy ennyi ember kíváncsi rá, mi történt 25 ezer évvel ezelőtt.
Hodgins: Még az FBI-t is érdekli.
Brennan: Bűncselekmény volt.
Booth: Az FBI a bűnözésről szól, szóval megtudhatnánk, miért vagyunk itt?
Brennan: Azt hiszem, Clark érdeme, hogy elmondja a történetet. Dr. Edison.
Clark: Oké, rendben, szóval…
Booth: (suttogva) Te átengeded Clarknak a dicsőséget?
Brennan: (suttogva) Ő állította össze. Én csak segítettem.
Clark: Dr. Hodgins, lennél te a neandervölgyi apa?
Hodgins: Persze.
Clark: Dr. Saroyan, lenne a Homo sapiens anya? És…
Booth: Nem.
Clark: Nem?
Booth: Ne is álmodj róla.
Clark: Rendben, Dr. Sweets! Lennél te a betolakodó?
Sweets: Oké.
Clark: Nagyszerű. Jól van, Hölgyeim és Uraim, jöjjenek közelebb, hogy elmondhassuk, miért vagyunk itt.
Szokatlanul meleg, késő őszi reggel a Kaukázus lábánál.
Brennan: Elnézést… ha lehet.
Booth: Jó ég.
Brennan: Honnan tudja, hogy olyan meleg volt?
Hodgins: A spórák és a gombák arra utalnak, hogy nagyon meleg volt az ősz.
Booth: Nézd csak! A bogaras!
Clark: Az anya kődarabokkal törte a makkot. Az őrlőköveket Sutton találta, rajta a makknyomokkal.
Hodgins: Nagyon meleg ősz volt.
Angela: Volt egy kislány, csupán 3 éves, a kunyhó bőrpadlóján aludt.
Clark: Ez volt a végszó, mire az apa hazaállít a vacsorával.
Hodgins: Persze, jól van. (…) De csitt, húst hoztam, így hát lakomázni fogunk, és…
Angela: Hé, édesem, ez nem Shakespeare.
Hodgins: Hát persze, bocsánat. Én… nesze, ősember.
Brennan, Clark: (egyszerre) Ne mondd azt, hogy ősember!
Clark: Ez a család nem olyan, mint a többi.
Angela: Számkivetettek voltak.
Clark: Ez a család egyedül élt, mert nem fogadták el őket. Itt az ideje betolakodni.
Sweets: Mi a dolgom?
Angela: Szúrd le az apát.
Sweets: Miért?
Brennan: Zöldgally-törést találtunk az apa bal 9-es bordáján, ami összhangban van az eldobott gyilkos fegyver röppályájával.
Clark: A Homo sapiens használt először lándzsát a zsákmány elejtésére ahelyett, hogy egyszerűen csak leüsse azt.
Sweets: Hát a Homo sapiens akkor mehet egyenesen a pokolba.
Cam: Ó, ebben a teremben mindenki Homo sapiens.
Hodgins: Én nem. Én neandervölgyi vagyok. (leszúrja magát)
Clark: Ezután az anya megtámadta a betolakodót, az őrlőköveivel, eltörve ezzel a bal felkarcsontját. Ekkor a támadó arcon ütötte az anyát, akinek eltört az állkapcsa és nagy valószínűséggel a gégéje is zúzódást szenvedett, de ez időt adott az apának, hogy felvegye a szekercéjét, és eltalálja a betolakodót.
Hodgins: Haver feküdj már le, halott vagy.
Sweets: Nem fogok lefeküdni.
Hodgins: Pedig le kellene. Felnyitottam a koponyádat.
Booth: Oké, rendben, felfogtuk. A rosszfiú halott. Mi történt aztán?
Clark: Ahogy már mondtam, a betolakodó azonnal meghalt. Az apa elvérzett, kevesebb mint 3 perc alatt.
Cam: Mi történt az anyával?
Clark: A gégéje összezúzódott. Megfulladt.
Booth: Oké, de a kislány… Ő jól volt, ugye?
Angela: Nem, ő még csak három éves volt és…
Sweets: Teljesen egyedül maradt.
Booth: Mi a fene? Miért nem vette magához őt a többi falubeli?
Clark: Mert félig Homo sapiens, félig neandervölgyi volt. Senki sem akarta őt.
Brennan: A gyermek fogain talált nyomok arra utalnak, hogy éhen halt.
Booth: Szóval azt mondod, hogy a világ első gyűlöletből elkövetett bűncselekménye végetért egy kislány éhezésével?
Brennan: Nem, Booth, a gyűlölet nem ért véget.
Angela: Nem, mert mielőtt az apa meghalt, elvonszolta magát az anya mellé, és együtt haltak meg, és aztán…
Clark: … a kislány utolsó tetteként, a szülei mellé feküdt.
Brennan: Így találta meg Sutton a csontokat. Együtt.
(8x11 - The Archeologist in the Cocoon - Egyszer régen, nagyon régen...)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
